Előírások,melyek nem változnak az új OTSZ-ben sem pl.:

- A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatai.

- A villámvédelem felülvizsgálatai.

- Az elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatai.

- A tűzvédelmi műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról továbbra is az üzemeltetőnek kell gondoskodnia a rendelet 18., 19., és 20. mellékletében meghatározott időszakok szerint illetve módon.

- 5 fő munkavállaló fölött továbbra is kötelező tűzvédelmi szabályzatot készíteni.

Néhány változás és újdonság a korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzathoz képest:

Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (TMMK) kell rendelkeznie, ha

- az épület 5 szintesnél magasabb lakóépület,

- az épület 1000 m2-nél nagyobb közösségi épület,

- az épület 1000 m2-nél nagyobb ipari épület,

- az épület 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épület,

- az épület 2000 m2-nél nagyobb tárolási épület vagy

- speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút.

Megváltozott az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolása:

A korábbi szabályozás öt (A,B,C,D,E), az új szabályozás 3 osztályba sorolja az anyagokat (AB, CD, E):

Robbanásveszélyes osztály (AB osztály).

Tűzveszélyes osztály (CD osztály).

Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a nem éghető anyag, az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és az új OTSZ hatálybalépése előtt „E” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

Az új OTSZ a tűzvédelmi követelmények meghatározásához tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező kockázati osztályokba történő besorolást léptet életbe. A kockázati osztályok: NAK – nagyon alacsony, AK – alacsony, KK – közepes, MK – magas.

A kockázati osztályba sorolás függ:

- Lakó és közösségi rendeltetésre készült építmény esetén:

• a legfelső szintjének padlószint-magasságától,
• pinceszintjeinek számától,
• befogadóképességétől,
• legnagyobb befogadóképességű helyiségének befogadóképességétől és
• az építményt rendeltetésszerűen használó személyek jellemző, legkedvezőtlenebb menekülési képességétől.

- Tárolási rendeltetésre készült építmények esetén:

• Tárolt anyagok, tárgyak tűzveszélyességi jellemzőitől és
• mennyiségüktől.

- Ipari-mezőgazdasági rendeltetésre szánt építmény esetén:

• az anyagok tűzveszélyességi jellemzőitől,
• mennyiségüktől,
• technológia jellemzőiktől,
• a létszámtól.

A kockázati osztályok meghatározásához az új OTSZ táblázatai adnak iránymutatást, melyek alapján lehet az egyes osztályba sorolást elvégezni.

Megváltozott a tűzterjedés elleni védelem:

Az új OTSZ-ben a tűzterjedés elleni védelem önálló fejezetet kapott, szabályai részletesen szerepelnek a rendeletben. A tűzterjedés elleni védelem olyan megoldások összessége, amelyek folytonos alkalmazásával a tűz átterjedése a védett építményre, építményrészre, szabadtéri tárolási egységre meggátolható; módszerei: tűztávolság, tűzgátló építményszerkezet, beépített tűzterjedésgátló berendezés, egyéb, a tűzterjedési vagy tűzállósági határértéket biztosító kialakítás. A tűzterjedés elleni védelem alapvető elemei:

• tűzgátló épületszerkezetek,
• tűzgátló alapszerkezetek,
• tűzgátló lezárások,
• aktív tűzvédelmi berendezések.

A hő és füst elleni védelemmel kapcsolatos szabályozás a korábbinál részletesebb előírásokat tartalmaz.

További követelmények:

Az új rendelet részletesebben, egyértelműbben határozza meg a további követelményeket, pl:

• elhelyezési korlátozás(esetleg tiltás),
• rendeltetéssel összefüggő tárolás szabályai,
• a terek, helyiségek tűzgátló elhatárolásának szükségessége, módja,
• a szerkezetekre vonatkozó követelmények (pl. belsőburkolatok),
• többirányú kiürítés szükséges-e,
• biztonsági világítás a helyiségekben (menekülési úton kívül),
• helyiségeken belüli füstelvezetés szükségessége és mértéke,
• a tűzoltó beavatkozással összefüggő követelmények (pl.: fali tűzcsap szükségessége, beavatkozási központ szükségessége, stb.)

Időszakos felülvizsgálatok, előírások szerinti tervek, kézikönyvek egyéb dokumentációk elkészítése esetén forduljon bizalommal hozzánk.

 

III. Tűzvédelmi felülvizsgálat:

 

Az erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát a 54/2014 (XII.05.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) írja elő.

A felülvizsgálat során a villamos berendezésekre, mint potenciális tűzforrásokra, mint a meneküléshez és mentéshez szükséges berendezésekre és mint a biztonságos oltást akadályozó veszélyforrásra tekintünk.

 

A felülvizsgálatot a következő fő szempontok szerint végezzük:

• A helyiségekben tárolt anyagok és alkalmazott technológiák alapján a helyiség tűzveszélyességi besorolása megfelel-e az üzemeltető nyilatkozatának?
• Az épület kockázati besorolása megfelel-e az épület magasságának, mélységének, a helyiségek befogadó képességének, a helyiségekben lévő személyek menekülő képességének, a helyiségekben tárolt anyagok mennyiségének és robbanóképességének, a helyiségben folytatott technológiának?
• A villamos készülékek megfelelnek-e a termékszabványban előírtaknak? Ne legyenek házilag barkácsolt, bevizsgálatlan készülékek.
• A villamos berendezések elhelyezése, épsége és karbantartottsága megfelelő-e?
• A villamos készülékek szerelési módja és a készülékekből összeállított rendszerek megfelelnek-e a vonatkozó előírásoknak?
• A villamos berendezések IP védettsége és robbanásbiztos kivitele megfelel-e a helyiség jellegének (szabadtér, nedves helyiség, poros helyiség, robbanásveszélyes övezet stb.)?
• A villamos berendezések rendelkeznek-e megfelelő túlterhelés és zárlatvédelemmel?
• A villamos hálózatok vezetői a terhelő áramoknak és a túláramvédelmeknek megfelelő terhelhetőségűek-e?
• A villamos hálózatot alkotó vezetők szigetelése megfelelő-e?
• A berendezésekben és a hálózaton alkalmazott villamos kötések megfelelő megbízhatóságúak-e?
• A hőfejlesztő készülékek (kávéfőző, főzőlap, villany radiátor stb.) nem jelentenek-e gyújtóforrást környezetükre?
• A mechanikai mozgást kiváltó készülékek rendelkeznek-e feszültség csökkenési védelemmel és a karbantartáshoz szükséges leválasztási lehetőséggel?
• A berendezések rendelkeznek-e az üzemeltetéshez szükséges villamos dokumentációval?
• A villamos berendezések készülékei megfelelően feliratozottak-e, a dokumentációval beazonosíthatóak-e, rendeltetésük és kapcsolási helyzetük egyértelműen jelölve van-e?
• A menekülést és mentést szolgáló villamos berendezések táplálása megfelelő biztonságú-e és kábelezésük az előírt tűzállóságú-e?
• A tartalék világítási berendezések elhelyezése és fényereje megfelelő-e, és működési idejük előírás szerinti-e?
• A villamos berendezések a tűz oltásához megfelelő szakaszokban illetve közösen leválaszthatók-e?
• A létesítmény rendelkezik-e érvényes érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel?
• A létesítmény rendelkezik-e érvényes villámvédelmi jegyzőkönyvvel?

“A” és “B” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben is vállalunk tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatokat és minősítő iratok elkészítését. Amiért szükséges a tűzvédelmi-szabványossági felülvizsgálat: Elsősorban azért, hogy megelőzzük az elektromos berendezések hibájából, szakszerűtlen szereléséből eredő baleseteket és tüz eseteket. A vizsgálatot az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kötelezően írja elő. Gyakorisága: 6 évente Fokozottan tűz és robbanásveszélyes, vagy tűz és robbanásveszélyes helyiségekben és szabadtereken 3 évente Mi történik a felülvizsgálat alkalmával? Ellenőrizzük az elektromos berendezéseket, hogy azok szerelése az előírtaknak megfelelő-e, az elektromos berendezések okozhatnak-e tüzet, balesetet. Műszeresen megvizsgáljuk a létesítmény vezetékhálózatát. A felülvizsgálatról minősítő irat készül. Melyik felülvizsgálatra, milyen iratokra, milyen gyakran van szükségem? Munkahely, üzlethelyiség, stb esetén: Érintésvédelmi minősítő irat 3 évente Tűzvédelmi minősítő irat 6 évente Villámvédelmi minősítő irat (amennyiben a munkahely önálló épületben van) 6 évente Kéziszerszámok felülvizsgálata (amennyiben van, pl porszívó, fúrógép, stb) évente EPH rendszer felülvizsgálata: az ÉV tartalmazza illetve gázkészülék beüzemeléshez, gázbekötéshez külön is szükséges. Fogalomtár: Erősáramú berendezés: az erősáramú berendezés az elektromos áram munkavégző képességét használja, valamint az elektromos energiát előállítja, szállítja, elosztja. Pl.: mozgólépcső, lámpatest, nyomtató Gyengeáramú berendezés: a gyengeáramú berendezés az elektromos áramot jeltovábbításra használja. Pl.: riasztórendszer, számítógéphálózat.. Néhány fogalom, rövidítés: ÉV=érintésvédelem, érintésvédelmi felülvizsgálat TVSZ=tűzvédelmi-szabványossági felülvizsgálat (TSZV, TSZ, EBIF, EBF) EBF=elektromos berendezések felülvizsgálata (ugyanaz, mint a TVSZ) TSZV=tűzvédelmi-szabványossági felülvizsgálat (ugyanaz, mint a TVSZ) EBIF=elektromos berendezések időszakos felülvizsgálata (ugyanaz, mint a TVSZ) VV=villámvédelmi felülvizsgálat Nullázás: másnéven TN rendszer. A nullavezetőt használjuk védőföldelés céljára is, a földelés már csak a nullavezető meghibásodásának esetére van. Egy üzembiztosabb, biztonságosabb rendszer. Jelenleg a legelterjedtebb védelmi mód. Érintésvédelmi relé: Egy balesetmegelőző, életvédő eszköz, amely rendkívül érzékeny. A legkisebb szivárgó áramra lekapcsolja a betáplálást. ÁramVédő Kapcsoló (ÁVK, FI, ÉVrelé) FI relé: lásd éritésvédelmi relé. ÉV relé: lásd érintésvédelmi relé Baleset-megelőzési tippek: Használjuk érintés-védelmi relét! ez a relé kb.10eFt. Az élettartama nagyjából végtelen, használatával a legtöbb áramütéses baleset megelőzhető, vagy a balesetek esélye a minimálisra csökkenthető. Ne feledje havonta ellenőrizni az év relé működését, (építési- területeken naponta) Ne használjunk láthatóan hibás, vagy barkácsolt elektromos berendezést. Ne higgyünk annak, aki azt mondja, “jó ez, 10éve használom, még egyszer sem volt vele bajom” Ne tartsuk a kezünkben feszültség alatti kábelt, ne akasszunk, tekerjük magunkra a hosszabbítót, egy villamos berendezést úgy fogjunk meg, hogy ha az hibás, áramütést okoz, akkor el tudjuk engedni, el tudjuk dobni, el tudjunk annak közeléből menekülni. Hosszabbítót ne tekerjünk le, szedjünk ösze bedugott állapotban. Száraz környezetben dolgozzunk, kerüljük a villamos berendezések átázását, illetve a kezünkről, testünkről a villamos berendezésre csorgó vizet. Gyakori eset, hogy a kőműves, vagy burkoló a keverő fúrógépet, vagy keverőgépet használva a vizet, vagy vizes habarcsot véletlenül ráfröcsköli a gépre, a vizes elegy a gép belselyébe is bejuthat, akár áramütést okozva. Ne használjunk hosszabbítót, kábeldobot feltekerve. A feltekert kábel terhelve melegszik, megolvad, tüzet, égési sérülést okoz, az így használt hosszabbító megég, többé már nem lesz teljesen hajlékony, törik, kirepedezik. Ne használjunk törött, repedt burkolatú elektromos berendezést, kéziszerszámot. Ellenőriztessük a berendezéseinket legalább a kötelezően előírt időszakokban. Munkáink soránt tapasztalt gyakori hibák, (ezekre érdemes odafigyelni). Építési területen lévő áramfejlesztő érintésvédelmi reléje nem old le. Megvizsgáltuk az áramfejlesztőt alaposabban, a feszültség 230V helyett kb180 és 205 volt között ingadozott, a frekvencia szintén mozgott, bőven 50Hz alatt. Az áramfejlesztőt hibásnak minősítettük. Ugyanennéll a cégnél más áramfejlesztővel is volt később hasonló probléma, azután ezek a problémák sorozatossá váltak. Megkérdezték tőlem, hogy nem lehet, hogy valamit mi csinálunk rosszul? Mert nekik ezzekel az áramfejlesztőkkel máskor nem volt problémájuk. Tanulságként én azt vontam le, hogy nem, vagy nem alaposan vizsgáltatták meg korábban a berendezéseiket. Ez mindaddig nem okoz problémát, amíg pl. az építési területen egy hosszabbító dugalj része bele nem esik pl egy nagyobb pocsolyába, aki a hosszabbítóhoz, vagy a pocsolya vizéhez ér, rögtön áramütést szenvedhet. Másik eset a szigetelőszalagozott, toldott, házilag barkácsolt hosszabbítók esete. Gyakori, hogy egy hosszabbító kábelét megtoldják, szigetelőszalagozzák.. Ez azért nagyon veszélyes, mert a szigetelőszalag amikor feltesszük, látszólag elfedi az alatta levő vezetékeket, de meleg, hideg hatására a ragasztó megolvad, megfagy, törik, reped, és gyakran lecsúszik a kötésről. Az ilyen szigszalagozott kötés be is ázhat, ezzel is fokozva az áramütéses balesetek esélyét. Gyakori, hogy egy hosszabbítót házilag barkácsolnak össze. Ha szakszerű az összerakás, az nem baj, de barkácsolni, azért, hogy spóroljunk, nem érdemes. Munkáink során olyan hosszabbítókkal találkoztunk, amelyiknek a dugalj része