Bővebb tartalom a www.elektroszer.5mp.eu oldalon !!
Miért fontos az érintésvédelmi felülvizsgálat és minősítő irat? KATT!
Az érintésvédelem célja: az elektromos, vagy nem elektromos berendezések érinthető részei meghibásodás, vagy üzemszerű működés közben ne kerülhessenek feszültség alá.
Kevésbé szárazan fogalmazva: pl egy kávéfőző fém részei a kávéfőző fűtőbetétjének meghibásodása esetén feszültség alá kerülhetnek (rázhatnak), ha a kávéfőző érintésvédelme nem megfelelő. Ha a kávéfőző érintésvédelme (földelése) megfelelő akkor a fűtőbetét testzárlata esetén lekapcsol a kismegszakító, tehát az érintésvédelmi rendszer megóvott valakit egy
áramütéstől.
Az érintésvédelemhez tartozik az EPH is.
Mi az EPH?
EgyenPotenciálra hozó Hálózat. Egy létesítmény, épületben és azon kívül található nagy kiterjedésü fém felületek, csőhálózatok egyenpotenciálú összekötése.
Tehát egy épület beton alapjában, vagy szerkezeteiben lévő vasszerkezet, egy vas lépcső, egy nagyobb fém ajtó, egy fém polcrendszer, a víz, gáz, fűtés, egyéb csőhálózatok legyenek fémesen összekötve.
Miért szükséges?
Egy fém polcrenszer bekötése: előfordulhat, hogy a polcrendszeren egy elektromos eszközt használunk (mikrohullámú sütő). Maga a sütő érintkezik a fém polcrendszerrel, meghibásodás esetén a polc feszültség alá kerülhetne, ha nincs EPH. A sütő, vagy a hosszabbító kábele becsípődhet a polc lábai alá, vagy a polc mögé, a kábelt a polc éles részei ki is dörzsölhetik. Ha a polcrendszer az EPH rendszerre van kötve, a felsorolt hibák esetén a kismegszakító lekapcsol.
Másik példaként, ha egy fém lépcsőszerkezet beépítésénél a már a falban lévő elektromos kábeleket, vezetékeket megsértik, azok a lépcső fém részeivel érintkeznek, az egész lépcsőszerkezet feszültség alá kerülhet.
Érintésvédelmi felülvizsgálat
A létesítmények érintésvédelmi felülvizsgálatát a munkáltatónak a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelet szerint háromévente kell elvégeztetnie.
Áramütés általában akkor keletkezik, ha egy földhöz képest feszültség alatt álló fém alkatrészt a földpotenciálon álló személy megérint.
Az üzemszerűen feszültség alatt álló fém alkatrészek megérintését a készülékek burkolata /IP Védettség /akadályozza meg.
A készülékek üzemszerűen feszültség alatt nem álló alkatrészei az üzemi szigetelés meghibásodása esetén kerülhetnek feszültség alá.
Törpefeszültség
Az 50 V-nál kisebb feszültségről táplált villamos berendezéseknél a szigetelés meghibásodásából származó áramütések általában nem okoznak közvetlen életveszélyt.
Ilyen érintésvédelemmel rendelkeznek például a hordozható elektronikai és számítástechnikai berendezések többsége (laptop, mobil telefon), a hálózatról táplált gyerekjátékok (vasútmodell, diavetítő) és a lakásokban alkalmazott 12 V halogén lámpás világítások többsége is.
A törpefeszültségű berendezések érintésvédelmének felülvizsgálatakorvizsgáljuk a feszültség nagyságát és előállítási módját. A törpefeszültségű berendezések közül csak azokat nem kell külön érintésvédelemmel ellátni, melyek önálló akkumulátorról, vagy érintésvédelmi törpefeszültségű transzformátorról vannak táplálva.
Az érintésvédelmi törpefeszültségű transzformátor egységes jele az alábbi képen látható.
A törpefeszültségű villamos berendezés csak speciális csatlakozódugóval szerelhető, mely megakadályozza a berendezés közvetlen hálózatra csatlakoztatását. A következő kép ilyen csatlakozóra mutat példát.
Szigetelési ellenállás mérés:
A kábelek szigetelési ellenállásának mértéke kábel köpenyét alkotó szigetelőanyagokra jellemző érték, nagysága a vezetőkéhez képest igen nagy.
Amennyiben a kábel köpenye bárhol sérül, ott a vezető és a környezetében elhelyezkedő tárgyak között, áthúzás jöhet létre, mely áthúzáskor magas hőmérsékletű szikra keletkezhet.
A kábelek szigetelési ellenállásának minőségét mérőműszeres vizsgálatokkal kell ellenőrizni.
A villamos berendezések szigetelésmérése nem csak a kábelek szigetelésméréséből áll.
A villamos berendezés több szerkezetből állhat, elosztók, azokat összekötő kábelek stb., így minden szerkezet ami az elektromos energia termelésre, átalakításra, szállításra, felhasználásra szolgál, ezen berendezések szigetelési ellenállását is ellenőrizni kell.
Az ellenőrzés gyakoriságát az MSZ HD 60364 szabvány írja elő.
A mérés megkezdése előtt a vizsgálandó szakaszról le kell kapcsolni a feszültséget!
A mérés függ a mérésnél alkalmazott feszültség nagyságától valamint hőmérsékletétől is. Egy egész hálózat szigetelési ellenállása függ a hálózat nagyságától, a nagyobb hálózat kisebb szigetelési ellenállást jelent.
A kábelszerű vezeték nem minősül kábelnek (NYM-J, MT) ezért az MSZ 13207 szabvány szerinti kábel szigetelési ellenállásmérését sem kell rajtuk elvégezni.
A fentiekből kiolvasható, hogy a szigetelési ellenállások mérése igen fontos ellenőrzési eljárás, mely a felhasználók biztonságát garantálják!
Újonnan telepített napelemes rendszerek DC oldali kábeleit és készülékeit 1000V DC feszültségre vizsgálják, ezen vizsgálatokat a beépített készülékek bizonylatai igazolják.
Cégünk vállalja meglévő villamos hálózatok szigetelési ellenállásának mérését, hogy a lehető legmegnyugtatóbban csatlakoztathassa napelemes rendszerét.
A vizsgálatot hivatalos engedéllyel rendelkező kollégáink végzik, a vizsgálatról minden esetben jegyzőkönyvet állítunk ki.
Kettős szigetelés
A villamos berendezés üzemi (alap) szigetelésének meghibásodásakor a géptest feszültség alá kerülhet.
Annak megakadályozására, hogy ilyen eset áramütést okozzon, a géptestet és a burkolat kézzel érinthető fém alkatrészeit egy második szigeteléssel különítik el egymástól. Ebből a két különálló szigetelésből származik a kettős szigetelés elnevezés.
Jellemző példa erre az érintésvédelemre a hálózatról táplált kéziszerszámok többsége (fúrógép, sarokcsiszoló, dekopir fűrész stb.). Ezeken a készülékeken megtaláljuk a kettős szigetelés két koncentrikus négyzetből álló jelölését. Ezeknek a berendezéseknek a csatlakozó dugója nem védőérintkezős. Az alábbi fénykép ilyen csatlakozót mutat.
A kettős szigeteléshez nagyon hasonlóak a megerősített szigetelésű berendezések. Ezeknél az üzemszerűen feszültség alatt álló részek és a kézzel érinthető burkolatok között nincs még egy elszigetelt fém test, viszont a szigetelések megduplázása itt is megvan. Jellemző ez a védelmi mód például a fémtestű asztali lámpákra.
 
A technikai fejlődés és a műanyagok egyre szélesebb körű alkalmazása ma már sok villamos berendezés esetén lehetővé teszi, hogy a készülék burkolata teljes mértékben műanyagból készüljön. Ezek a készülékek szintén tartozhatnak a kettős szigetelés érintésvédelmi módba.
A kettős szigetelésű berendezések érintésvédelmi felülvizsgálata esetén az üzemi feszültségnél nagyobb feszültséggel (általában 500V egyenáram) mérjük a hálózat és az érinthető fém test közötti szigetelési ellenállás nagyságát.
Nullázásos érintésvédelem
Ez a közcélú áramszolgáltatói hálózatokon leggyakrabban alkalmazott érintésvédelmi mód.
Működése azon alapul, hogy az érinthető fém alakatrészeket egy védővezetővel összekötjük a hálózat nulla pontjával. Így ha az üzemi szigetelés meghibásodik, akkor a fázis és védővezető között zárlati áram keletkezik. Az áramkörbe iktatott zárlatvédelmi szerv (olvadó biztosító vagy kismegszakító) megszakítja a zárlati áramot, a hibás készüléket leválasztja a hálózatról.
 
Ha a leválasztás kellően gyorsan megtörténik, akkor valószínű, hogy a bekövetkező áramütés nem lesz halálos.
A nullázásos érintésvédelemmel rendelkező villamos berendezésekre jellemző a védőérintkezős csatlakozó dugalj és dugó, amilyen az alábbi képeken látható.
 
A nullázásos érintésvédelem felülvizsgálata során azt ellenőrizzük, hogy a berendezések fém teste csatlakoztatva van-e a védővezetőhöz, és az áramkörben kialakuló zárlati áram kellő sebességgel kikapcsolná-e a biztosítót vagy a kismegszakítót.
Áramvédő kapcsoló
Az áramvédő kapcsolót, vagy más nevén FI relét a nullázásos vagy védőföldeléses érintésvédelem hatásosságának fokozása érdekében használják.
A relé azt érzékeli, hogy a tápláló hálózat nulla vezetőjében ugyanannyi áram folyik-e vissza, mint amennyi a fázisvezetőkön összesen befolyt. Ha eltérés van, akkor az csak a szigetelés meghibásodása miatt a föld felé folyó áramból adódhat.
Mivel a FI relé működéséhez nem szükséges a biztosítók kiolvadási áramához hasonló nagyságú áram, ezért ott is alkalmazható, ahol túláram védelemmel a megfelelő sebességű kioldás már nem biztosítható. Alkalmazása önálló érintésvédelemként nem megengedett.
Napjainkban a szabványok már több helyre előírják a használatát kiegészítő védelemként. Ilyenek pl. az építési felvonulási villamos berendezések, a tűzveszélyes helyiségek villamos berendezései és a dugaszolóaljzatok áramkörei.
A áramvédő kapcsolók érintésvédelmi ellenőrzése a készüléken lévő "TEST" gombos próbákkal kezdődik, majd mérés sorozattal meghatározzuk a hibaáram nagyságát és a leoldási időt, amelynél a védelem működésbe lép. Ezeket az értékeket hasonlítjuk össze a szabványban megkövetelt és a készülék névleges értékeivel.
Miért kell az ellenőrzés?
A villamos berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében időszakonként felül kell vizsgálni. A hatósági előírások négyfajta időszakos felülvizsgálatot írnak elő a berendezések üzemeltetőinek:
A felülvizsgálatokat a jogszabályok önellenőrzésként írják elő, és meghatározzák az ellenőrzések ciklusidejét, valamint a végrehajtásra jogosultak körét.
A hatóság a létesítmények ellenőrzésének első körében elsősorban az önellenőrzések ciklusidőn belüli végrehajtottságát, a felülvizsgálati jegyzőkönyvek meglétét és érvényességét vizsgálja.
A villanyszerelő munka befejező része, új szerelésnél az elkészült villanyszerelési munka ellenőrzése, felülvizsgálattal és dokumentálással. A létesítés után időszakos felülvizsgálatok vannak előírva, melyek elvégzését is vállaljuk.
Érintésvédelmi felülvizsgálat: életveszélyes az ionkazán!
MEGOLDÁSOKBAN – MŰSZAKI EMBER LÉVÉN TERVEZ, ÉPÍT, BARKÁCSOL, ZSENIÁLIS MEGOLDÁSAI VANNAK AZ OTTHONA KÖRÜL -, SZERETNE MINÉL INKÁBB FÜGGETLENEDNI A SZOLGÁLTATÓKTÓL. EZÉRT NEM VEZETTETETT BE GÁZT A TELKÉRE, ÉS EZÉRT GONDOLTA AZT, HOGY A FAL ÉS PADLÓFŰTÉSES RENDSZERÉT „KÜLÖNLEGES” MÓDSZERREL, IONKAZÁNRÓL FOGJA ELLÁTNI. A KÉSZÜLÉKET 160 EZER FORINTÉRT VÁSÁROLTA. A BERENDEZÉST VEZÉRELT ÁRAMRÓL ÜZEMELTETI, AMELY MEGHATÁROZOTT IDŐBEN KAPCSOLJA KI ÉS BE A KAZÁNT. DÉLUTÁN FÉL 5-TŐL FÉL 6-IG EGY ÓRÁT, ÉJSZAKA FÉL 1-TŐL FÉL 3-IG KÉT ÓRÁT, ÉS HAJNALI 3-TÓL 8-IG ÖT ÓRÁT MŰKÖDIK A RENDSZER, ÍGY ÖSSZESEN NYOLC ÓRÁT FŰT AZ IONKAZÁN. „NAPPALI” ÁRAM NEM JÖHETETT SZÁMÍTÁSBA, ÍGY IS MAGASABBAK A FŰTÉSI KÖLTSÉGEK, MINTHA GÁZFŰTÉST HASZNÁLNA. SŐT, SOKSZOR KELL „RÁSEGÍTENI” A MEGLÉVŐ RENDSZERRE, HOGY MELEGEBB LEGYEN A LAKÁSBAN. A TULAJDONOS SZAVAIBÓL EGYÉRTELMŰEN KITŰNIK, HOGY EGYÁLTALÁN NEM GAZDASÁGOS FŰTÉSI MEGOLDÁSRÓL VAN SZÓ. AHOGY TOVÁBB FIRTATJUK AZ IONKAZÁN TELEPÍTÉSÉNEK HÁTTERÉT, KIDERÜL, MÁR ÉPÜL A PINCÉBEN A VEGYES TÜZELÉSŰ KAZÁNNAK A HELY, AZ IONKAZÁNT – ÍGY A MÉRÉS ELEJÉN, NEM ISMERVE MÉG AZ EGYÉB PROBLÉMÁKAT - HOSSZÚ TÁVON A JÖVŐBEN CSAK TEMPERÁLÁSRA, FŰTÉSRÁSEGÍTÉSNEK GONDOLJA A TULAJDONOS. NEM IS CSODA, ELMONDÁSA SZERINT A TÉLI HÓNAPOKBAN 20-30 EZER FORINTTAL MAGASABB A VILLANYSZÁMLÁJA. ENNÉL AZÉRT KEDVEZŐBB MEGOLDÁSOK IS LÉTEZNEK, DE AMI MÉG FONTOSABB, BIZTONSÁGOSABBAK IS!
Az ÉV relét megkerülő módszer
Mérésünket a hálózati viszonyok szemrevételezésével kezdtük. A villanyórától a nappali áram három fázisa, a nullvezető (N), és a védőföld (PE) érkezik be a lakásba. Itt a nullvezető kettéválik, egyik részét bekötötték az érintésvédelmi relébe (RCD), a „nappali” áram három fázisával egyetemben. A nulla másik része az áram-védőkapcsoló megkerülésével megy le a vezérelt áram három fázisával a pincébe, ahol csatlakoztatva van az ionkazánhoz. Azért volt szükség – a tulajdonos elmondása szerint – ily módon „kijátszani” a FI relét, mert ha be van kötve az áramkörbe, folyton „lever”, nem működtethető az ionkazán. És valóban, mi is meggyőződhettünk róla, amikor „éjszakai” áramról átkötöttük a szerkezetet „nappalira”, majd elindult a készülék, a relé azonnal leoldott.
A vízmelegítésnek eleddig ez a módszere, melyet az ionkazánokban alkalmaznak, azért nem terjedt el, mert balesetveszélyes. Az egyfázisú ionkazán - vagy elektródás kazán - nem más, mint egy cső, amelynek a közepén egy szonda helyezkedik el, elszigetelve a cső falától. Erre kapcsolódik a fázisfeszültség, a cső külső fala pedig a nullvezető. Gyári előírás szerint a védőföld is ide, vagy a vízszállító csővezetékre kapcsolódik. A készüléket üzembe helyezvén az tapasztalható, hogy a szabvány szerint alkalmazott 30 mA-es érintésvédelmi biztonsági relé azonnal leold – akkor is, ha fázishelyesen csatlakozik az „ioncső” a hálózatra –, mert a nulla és a védőföld összekötését érzékeli. Ha az ionkazán fordított módon van bekötve – ez más készüléknél nem okoz gondot –, zárlati hibaáram kíséretében leold a kismegszakító. Ha pedig fázishelyesen kapcsolódik a hálózatra a „csőkazán”, kiiktatjuk a rendszerből a FI relét, akkor üzemelni fog a berendezés, de az elektromos kötések oxidációja miatt (ez értendő a teljes rendszerre, nem csak az elektromos kazánéra), kóboráram jelenhet meg a rendszeren, és az is áramütést okozhat, ami könnyen halálos kimenetelű is lehet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy kóboráram bármilyen villamos eszközön – amely nem kettős szigetelésű - megjelenhet, hiszen bármi meghibásodhat, a kérdés az, hogy megszólal-e időben a védelem.
Tetszetős kivitel, „műszaki csoda”
A pincébe érve szembesültünk azzal, hogy a rendszerben egy GALAN típusú orosz elektródás kazán dübörög, a cirill betűs márkanév jól kivehető a fotókon is. Továbbá CE minősítése is van az ionkazánunknak, sőt a minőséget tanúsító intézet megnevezése is fel van tüntetve. Látszólag minden rendben van, külsőre egy biztonságos, forgalomba hozható eszköz van a falra telepítve.
A volt Szovjetunió területén földeléses rendszer van (IT), és nem nullázott (TN), mint Magyarországon, vagy az Európai Unió területén. Ezért fordult elő annak idején, hogy az orosz gépeket be tudták ugyan hozni az országba, de használni már nem lehetett, mert föld volt a testen. Ugyanez a rendszer érvényesül az ionkazán esetében is, Oroszországban, ha nincs összekötve a hálózatom a földdel, nem ráz meg a testre kikerült fázis, mert nincs potenciálkülönbség. Ez az állítás azonban csak egyszeres hiba esetén igaz, kétszeres hibánál már nem. Földelt rendszernél viszont potenciálkülönbség van, rögtön áramütést szenvedek el. A fenti tények figyelembevételével a készülék bekötése veszélyes lehet!
Itt említenénk meg, hogy tavasszal megvizsgáltunk egy másik ionkazánt is Budapest XVII. kerületében, ám a tulajdonos annyira meglepődött a tapasztaltakon és a mérési eredményeken, hogy a végén nem járult hozzá az eredmények közléséhez, annyit azonban elárulhatunk, és el is kell árulnunk, hogy ott 2 A kóboráram csordogált a rendszeren. Mindannyian tudjuk, hogy 15 mA már halálos áramütést okozhat. Saját és családja életével játszik az, aki ilyen készüléket telepít a lakásába, házába…
Nézzünk a mélyére
A külcsín után nézzük a belbecset. A tulajdonos szerint, az ionkazánhoz mellékelt leírásban megadták, hogy milyen vezetőképességűnek kell lennie a benne keringtetett víznek a jó működéshez. A gyári információk szerint a készülék maximális áramfelvétele 20 A, innentől kezd el megfelelően termelni. Ez a berendezés viszont – a tulajdonos elmondására támaszkodva -, soha nem vett fel 20 A-t, pedig a vízbázisú NaHCO3 (szódabikarbónás) elektrolit vezetőképessége a fűtési rendszerben a lehető legpontosabban 430 mS-re lett beállítva. Ez is egy furcsaság, amivel szembesültünk. A gyártó hirdeti, hogy jó pénzért telepíti, beszabályozza az elektrolit vezetőképességét, de az ionkazán marketingjéhez hűen, misztikus dolognak tünteti fel az oldatot.
Az összeszerelés, összeállítás is a gyári ajánlásoknak megfelelően történt. A rendszert tekintve adott tehát egy GALAN márkájú kazán, kapcsolódik hozzá egy „tiltó” termosztát, amely nem engedi 70 °C fölé emelkedni a vízhőmérsékletet, hanem még ez előtt kikapcsolja a berendezést. Egészen a keringető szivattyúig műanyag csővel van szerelve a rendszer. Újabban ugyanis a gyártók a kazántestet egy 30x60 cm-es villanyszerelő - szigetelt - dobozban javasolják elhelyezni, valamint a kazán csőrendszerbe való bekötését hőálló műanyaggal indítani. A tahitótfalui családi házban ugyan nincs az ionkazán szigetelt dobozban, viszont a gyári ajánlásnak megfelelően a kazán felett 60 cm-re van az első fém könyök. Ettől még a víz, amibe a fázist vezettük, az áramot is vezetni fogja. Ha dobozba lenne zárva a kazántest, az elszigetelése akkor sem lenne teljes, nem küszöböli ki az érintésvédelmi aggályokat. Érintésvédelmi szempontból, mivel a fi relét a működésből eredő anomáliák miatt kizárhatjuk, a biztonsági leválasztó transzformátor jöhetne szóba, ennek a beépítése viszont jelentősen, 2-3-szorosára is megdrágítaná az egyébként sem olcsó csőkazán bekerülési költségét.
Mérési tapasztalatok
Az épület vizsgált részeinek szerelése és a szerelés minősége kielégíti a hatályos jogszabály által előírt szabványokszerinti kialakítást – állítja az érintésvédelmi felülvizsgáló. Az ionkazán szemrevételezése alapján megállapítható - ahogy azt az előbbiekben is említettük - a berendezés CE tanúsítással rendelkezik, márkanévvel van ellátva, viszont a védelem módjára utaló jelölés nem látható a készüléken. Védővezető csatlakoztatására nincs konkrétan e célból kialakított csatlakozópont, valamint az üzemi vezetők jelölése sem található.
A szemrevételezés után következett a konkrét műszeres vizsgálat. Ez alapján megállapítható, hogy a test és az oldalsó két csatlakozási pont (test, PE, N) fémesen jól vezető módon egységesen vezetőképes. A kazán test és a háromfázisú középérintkezők a fűtőközegnek megfelelő ellenállással folytonosak. Távoli földpotenciál és a test között mérhető ármerősség minimális értéke 100 mA, mely terhelés függvényében emelkedett – állapította meg az érintésvédelmi felülvizsgálat. A berendezés nincs PE vezetővel ellátva. A TN-C-S rendszer miatt a bekötött N vezető egy potenciálon van a PE vezetővel. Távoli földpotenciál felé üzem közben folyamatos kiegyenlítő áram folyik. Az MSZ EN 60204-1:2010 5.1. szabvány kimondja: „Villamos szerkezeten belül semmilyen vezetői kapcsolat nem lehet a nullavezető és az érintésvédelmi összekötő áramkör között, továbbá nincs megengedve a villamos szerkezeten belül a kombinált PEN csatlakozó használata. (Kivétel: TN-C rendszerű gép hálózati csatlakozási pontjában). Ezért a berendezés Magyarországon nem üzemeltethető, azaz TN-S; TN-C-S rendszerben nem használható.
Minősítő véleménye
A berendezés nem elégíti ki a TN rendszerekben előírt, illetve használatos védelmi módokra előírt követelményeket, ebből következik, hogy a berendezés TN rendszerben nem üzemeltethető, használata életveszélyes! Az MSZ HD 60364 előírásai szerint üzemi vezető emberi testel történő érintkezését védelmi módokkal kell megakadályozni. Jelen esetben a kazán test „N” potenciálon terhelés függvényében kialakuló áramjárta vezető. A berendezés funkcióját |
AJÁNLOM AZ OLDALT
